Megvirradt. A nap sugarai sz�les t�ncot lejtve k�rvonalaz�dtak az �gen.
K�roly mag�hoz vonta a feles�g�t �s cs�kolgatni kezdte.
- Ne, ne , ne. M�g egyszer ne! – nyitotta ki �lmosan a szem�t.
- De igen, fi�t akarok, fi�t! – mondta egy kicsit durv�bban, mint akarta.
K�roly szerette a feles�g�t. Mindent, amit csak tudott, megadott neki. B�rmit megtett volna �rte. Josepha azonban m�svalakit szeretett. Olyasvalakit, akit m�g mag�nak is alig mert bevallani, �s minden erej�vel azon volt, hogy ne �gy legyen.
- Desmor a fiad �s �r�k�s�d.
- Desmor? B�r nem l�tszik, de a fiamat nem �rdekli a kardforgat�s �s a politika,. Csillag�szatot akar tanulni.
- H�t akkor t�gy r�la, hogy egy �letre elmenjen a kedve ett�l az �gi marhas�gt�l. �n nem sz�l�k t�bbet.
- K�v�nlak.
- Az �r�k is. A m�ltkor hallottam. – vetette oda kacagva – majd megadta mag�t. M�r csak p�r �ra, �s v�gre elt�nsz. – gondolta.
- Szeretlek, �n dr�ga kis feles�gem.
Nem sokkal k�s�bb les�t�lt az ist�ll�hoz. Senkit sem l�tott arra k�sz�lni, pedig a nap egyre magasabban j�rt az �gbolt s�k perem�n.
Tegnap m�g csak templomban sem voltak. A t�rt�ntek ut�n ez lett volna a legk�zenfekv�bb.
Elt�n�d�tt, mi�rt kapta a feles�ge a hull�t.
Olyannak kellett csin�lni, aki tudta, hogy mikor nem tart�zkodik a szob�j�ban.
Ki akarta der�teni, hogy ki a tettes. De valami ellene dolgozott: az id�…
Rajta k�v�l kevesen akartak nyomozni. Vagy t�ls�gosan f�ltek, esetleg akadt jobb dolguk, vagy maga volt a gyilkos.
A v�s�rnak v�ge volt, csak a kom�di�sok maradtak m�g itt. Jozi eml�tette neki, hogy kedden egy darabot fognak el�adni, s m�r a plak�tot is kiragasztott�k. Azt azonban, hogy a darab c�me mi lesz, azt egyel�re nem eml�tett�k meg. A szerepl�k neve fel volt t�ntetve, de szerep�k rejt�ly maradt.
Csak azokat a kom�di�kat szerette, melyekben t�bb liter v�r folyt, mint ah�ny ember �letben maradt. Az el�ad�st holnapra dat�lt�k.
Hirtelen felh�k jelentek meg az �gen. S�t�t, balj�s �rnyalat� viharfelh�k. Hi�ba ment ki az ist�ll�hoz, Rosfort sehol sem volt. Pedig ott kellett volna lennie. Tal�n az �ll�t�lagos lepr�ja t�nyleg ennyire komoly.
Mivel az ist�ll�ban dolgoz�kat sem tal�lta sehol, �gy k�nytelen volt saj�t maga felnyergelni a lov�t. –Eszm�letlen mi folyik itt! – k�romkodott.
A Sorperton lakr�sz  a v�r h�ts� udvar�n fek�dt.. Az �t, amin v�gtatott m�r j�l ki volt taposva, hiszen Rosfort naponta k�tszer v�gtatott kereszt�l rajta.
K�roly nem �rtette, hogy mi�rt nem volt senki a lovakn�l, �s az �ton sem l�tott egyetlen lelket sem.
Az �g hirtelen megd�rrent, pont �gy, mint ahogyan azt nemr�g Vill�mv�lgyben tette.
- Gy�a! – sarkanty�zta meg a lov�t. Az �llat nyer�tett, s er�teljes v�gt�ba kezdett. Pillanatok m�lva m�r szakadt.
El�rve a kapit�ny h�z�t kopog�s n�lk�l nyitott be. Rosfort szerencs�snek �rezte mag�t, mert m�g mindig aludt.
- Na mi van bar�tom, - rontott be K�roly csurom vizesen – megd�gl�tt a kakas?
A kapit�ny hirtelen azt sem tudta, mit mondjon. Fel�lt az �gyban, majd visszafek�dt. Hazudnia kellet.
- Az�rt nem mentem, - lihegte – mert nem b�rtam felkelni. Tegnap �jszaka a nagyl�bujjam esett le. Nem akarod l�tni. T�nyleg nem.
- Bocs�ss meg, ha ennyire komoly, nyugodtan k�ldhett�l volna egy denev�rt, hogy ne v�rjalak.
Rosfort �r�lt, hogy K�roly hitt neki, hiszen sosem tudott j�l hazudni. Eg�szen addig, m�g Sephy meg nem tan�totta.
- Gondoltam, ha a denev�r elkapja, akkor ak�r te is elkaphatod nagyuram.
L�tszott a b�r�n, hogy elt�n�dik.
- Ez ugye szemen kereszt�l nem terjed?
- Jobb lenne, ha elmenn�l. Ha elkapod nincs r� gy�gym�d, �s k�l�nben sem akarom, hogy l�sd, mik�nt esik le a f�l arcom.
Nem kellett t�bbsz�r mondania. Sarkon fordult �s kiment.
Ek�zben Rosfort, amilyen gyorsan csak lehetett fel�lt�z�tt. M�g tegnap mag�val hozta a levelet. Ezeket szem�lyesen Sephy ny�jtotta �t neki, miut�n Benedettet siker�lt megnyugtatnia. Szerencs�re a hely�n volt, senki nem lopta el a szob�b�l. A hull�t figyelmeztet�snek sz�nt�k, �s nem volt kapcsolatba hozhat� a lev�l megszerz�s�vel. Kiv�lasztotta az �jfekete denev�rt, a leg�jabbat, majd r�er�s�tette az irom�nyt. V�rt, el�g sok�ig. Egy �ra eltelt�vel, m�r biztos volt benne, hogy K�roly haza�rkezett. Az id�z�t�s nagyon fontos.
A b�r� gyorsan v�gtatott, az es� viszont sz�ntelen�l szakadt. D�rg�tt, vill�mlott, cs�rg�tt, csattogott. A kilencek megint nem fogadtak el valamit. Egy dolog, amivel �jra nem �rtenek egyet. Jeni�na. De, akkor mi�rt esett, mikor Vill�mv�lgyb�l tartottak vissza? Mi baj lehetett azzal, hogy magukkal hurcolt�k az engedetlen parasztokat?
Nemsok�ra vissza is �rkezett a v�rba. Az emberek m�r el�j�ttek, s mintha senki sem akart volna felkelni ma reggel. L�tszott rajtuk, hogy f�lnek. Tal�n im�dkoztak is az �jjel, hogy �lmukban �rje �ket a hal�l.
Ridegv�rat az ut�bbi 200 �vben nem �rte ilyen megr�zk�dtat�s. Lavanda Louche esete volt az utols�. El�tte persze voltak kisebb, nagyobb kalandos esetek, de r�zs�s gyilkosr�l semmilyen rege nem sz�lt.
A feles�ge m�r �bren volt, �ppen a mai vacsor�t besz�lte meg az �j szak�csn�val. Flavia igen �gyesnek bizonyult, meg�rte alkalmazni. Az angolnap�rk�lt mellett d�nt�ttek. V�r�s haj�t most kontyba fogta, hiszen nem akart�l, hogy egyetlen sz�l is az �telbe ker�lj�n. Vigy�zott a hely�re, nem akarta, hogy kidobj�k. Valamit akart.
- Dr�g�m… att�l f�lek, hogy �j kapit�ny ut�n kell n�zn�nk. Rosfort �llapota igen aggaszt�.
Az asszony a szak�csn�t fak�pn�l hagyva, a f�rj�hez s�t�lt. B�r teljesen felesleges volt javaslatot tennie, hirtelen senki sem jutott esz�be. Megfelel� ember erre a posztra? Senki… Azonban valakit javasolnia kellet. V�g�l is, teljesen mindegy. K�roly m�g ma elhagyja Ridegv�rat, s Rochester kir�lys�ga fel� veszi az ir�nyt. Persze csak, ha minden j�l megy. Holnap esete a kom�di�sok fognak sz�ndarabot el�adni. Majd el�rkezik a szerda, mikor �k ketten elindulnak a kript�diakhoz…
- Desmoor! Szerintem �ppen ideje lenne megb�zni egy ilyen feladattal. Mit gondolsz?
- Nem is tudom Jozi. M�g fiatal. �s k�l�nben is. Amint mondtam, ink�bb a csillag�szat �rdekli.
- Megtanulhattad volna m�r dr�ga, egyetlen f�rjuram, hogy ami nem megy sz�p sz�val, azt er�szakkal vissz�k v�ghez! – halk volt, de durva, s el is �rte a kell� hat�st.
- Azt mondod, teh�t, hogy Desmoor?
Azt, te f�lkegyelm� bolond, hiszen �gyis mindegy. Ha �n magam nem vagyok szent, a szavaim sem azok, de nem lehetsz ennyire fajank�, hogy ne fogd fel els�re, mit pr�b�lok m�r egy ideje festm�nyszer�en lefesteni… Lehet, hogy semmi sem az, aminek l�tszik, erre nagyon j� p�lda az, hogy a sz�ke hajam ellen�re, az�rt egy kis �sszel is meg�ldottak az Istenek! – gondolta mag�ban, de a szavakat m�r nem merte kimondani. Helyette ink�bb egy f�hajt�ssal jelzett.

Flavia figyelte a k�t ember vit�j�t. Sajnos nem hallott mindent, hiszen mindketten igyekezt�k kiz�rni a szolg�l�kat. �m az a kev�s is vajmi sokat jelentett.
Josepha �j szolg�l�ja Emerenc a mai napon csak �t �r�n kereszt�l s�rt, hiszen hi�nyzott neki a l�nya, Nessa, akit val�sz�n�leg november els� het�ben fognak felakasztani.
- F�jdalmas, de sz�ks�ges.
Ez volt mindig a b�r�n� v�lasza, ak�rh�nyszor k�ny�rg�tt.
K�roly tudom�st sem vett az asszonyr�l. Emerenc ugyan olyan volt a szem�ben, mint a t�bbi. Egy hal�lra �t�lt paraszt, akinek szerencs�je volt. � m�g nem tudta, s Sephy sem, hogy valami m�lyen �sszek�ti �ket. Az a bizonyos Velencei r�zsa…
Rayden �s Jeni�na.
Valamint felt�telezhet�en a k�z�s gyilkos.
Ek�zben Rosfort m�r elk�ldte a levelet. A nap m�r magasan j�rt, az id� d�l fel� k�zeledett, s sz�ntelen�l esett, mintha d�zs�b�l �nten�k.
K�roly �ppen Jozit k�s�rte fel a h�l�szob�j�ba, mikor az ifj� Plankwood fontos k�ldem�nyt hozott. Ilyenkor szok�s volt denev�rrel egy�tt k�zbes�teni, hiszen az �llat sokszor �rulkodott a gazd�j�r�l. A Hetzelatiak p�ld�ul k�l�nleges k�kf�l�eket, m�g a Brayekiek v�r�s h�t�akat haszn�ltak. Ez a denev�r azonban k�z�ns�ges volt, de egy pr�b�t az�rt meg�rt.
Mikor �tvette a levelet, egy kiss� megh�kkent. H�s�ges alattval�m, K�roly! Gy�ny�r� kaligrafikus bet�k tark�totta sz�veg. Nincs pecs�t… K�l�n�s. Legjobb, ha sorban halad.
- Mi az �desem? – tudakolta a b�r�n�, fel�ltve mit sem sejt� �br�zat�t.
- A kir�ly k�ri, hogy azonnal utazzak oda, �s vigyem magammal az �sszes mozg�s�that� emberemet. A premonteiek lerohant�k  a k�zpontot.
- Mutasd!
�tvette a levelet. Mik�zben olvasta, pr�b�lt egy-k�t k�nnycseppet kivar�zsolni szem�b�l, �m ez nem nagyon siker�lt. Mennyire sz�pen siker�lt ez a sz�, a balkezem t�k�letes munk�t v�gzett, �s az az R bet�, mintha Rochester �rta volna… Ajjaj, nem hi�ba…
F�l �r�n bel�l siker�lt mozg�s�tani az embereit. Sz�v�k f�l�tt mindenkinek ott fesz�lt a ridegv�ri c�mer. T�k�letes.
B�cs�zkod� asszonyok, a kom�di�sok biztat� zsivaja, p�nc�lok, kardok cs�rg�se, �s az es� zuhog�sa t�lt�tte meg a leveg�t.
- Sephy. Ha nem t�rn�k vissza hozz�d, tudnod kell, hogy az nem az�rt van, mert nem szeretlek. Igyekezni fogok annyi embert meg�lni, ah�ny sz�ks�ges ahhoz, hogy �jra l�thassalak, hogy itt legyek veled.
�n pedig igyekszem annyi embert felb�relni, amennyi ahhoz kell, hogy t�vol maradj t�llem.
- Igen K�roly, �n is szeretlek.
�tesett a szok�sos proced�r�n, vagyis cs�k, b�ztat�s, �s miegy�b.
A lovagok lass� l�ptekkel, s csatalovak v�gtat�s�val hagyt�k el a v�rat. Mindenki �ket figyelte, ahogy egyre jobban t�volodnak. P�r perc m�lva m�r messze j�rtak.
A b�r� azonban olyan �tra t�vedt, melynek meg�p�t�s�hez m�g hozz� sem kezdtek.
Az eg�sz helyzet hazugs�g volt. Nem l�tezett.
Ezt azonban kevesen tudt�k.
Az pedig m�g kevesebben, hogy mi az igazs�g.
Minden a vill�mv�lgyi viharral kezd�d�tt. �s most hol tartunk? Gyilkoss�g, nem l�tez� csat�k, t�mad�sok… Sephy belegondolni sem mert. Jobb lett volna meg nem t�rt�ntt� nyilv�n�tani az esem�nyeket. De ez lehetetlen volt. A m�ltat megv�ltoztatni nem lehet. Sz�nezni, elfelejteni, hom�lyos�tani, k�d�s�teni, sz�p�teni, cifr�zni igen… De a m�lt k�s�rtetk�nt k�vet v�gig… D�ntened kell. szembe n�zel vele, vagy hagyod magad?
Sephynek is d�ntenie kellett….