�j sorozatnak h�dolok, ez pedig nem m�s, mint a Borgi�k, hivatalos ismertet� itt:

1492-ben VIII. Ince p�pa hal�la ut�n a spanyol sz�rmaz�s� Rodrigo Borgia b�boros minden eszk�zt bevet, hogy p�pa lehessen. A hatalom megszerz�se �rdek�ben nem riad vissza sem zsarol�st�l, sem veszteget�st�l. Megv�laszt�sa ut�n VI. S�ndor n�ven vonult be a p�p�k t�rt�net�be, �m �letm�dja tov�bbra sem nevezhet� kegyesnek: szeret�t tart, ny�ltan v�llalt gyermekeit magas poz�ci�kba helyezi, s ellenfeleit olykor meggyilkoltatja. A p�pai �llam kem�ny kez� uralkod�ja nagyon szereti csal�dj�t, akik mindet megtesznek apjuk hatalm�nak megtart�s��rt az akkoriban m�g fejedelems�gekre, kir�lys�gokra sz�tdarabolt It�li�ban: le�nya, Lucrezia �s tizenh�rom �ves fia, Joffre �rdekh�zass�ggal seg�tik a sz�vets�gesek megtart�s�t, a g�tl�stalan Cesare b�borosk�nt, a n�cs�b�sz Juan (Giovanni) pedig a p�pai hadsereg vez�rek�nt �ll apjuk mellett. Az intrik�kkal �tsz�tt t�rt�nelmi tabl�n kirajzol�dik a kor n�h�ny jellegzetes figur�j�nak – a firenzei tud�s politikus, Niccolò Machiavelli, az engesztelhetetlen hitsz�nok, Savonarola, valamint a N�polyi Kir�lys�g�rt h�bor�z� VIII. K�roly francia kir�ly – arck�pe is.