Sokan mondj�k, hogy a szem a l�lek t�kre. Nos az �n lelkem t�kre igaz�b�l egy adott helyzet, egy �llapot. Valmi, ami �ppen akkor, abban a pillanatban, a m�sodperc t�rt r�sze alatt j�tsz�dik le. Az a megfoghatatlan dolog, ami ott van, �s nem tudsz t�le megszabadulni.
M�g t�bben keverik bele a l�lek sz�t a vall�soss�g halmaz�ba. Ha nem vagy vall�sos akkor nincs lelked? Van. Mindenkinek van. Ha nem lenne, akkor vid�man l�pkedhetn�nk az erdei tiszt�son, fant�zi�lhatn�nk arr�l, hogy milyen j� lesz a fagy�ngy alatt cs�kol�zni, meg�tni a lott�n a f�nyerem�nyt, v�gezni a szomsz�ddal, mert hajnali n�gy �rakor m�g mindig 50000 decibellel hallgatja a K�rp�ti�t. Vannak akik ez ut�bbit meg is teszik. Nekik vajon van lelk�k? Nem sz�lal meg egy kis hang bel�lr�l, amit lelkiismeretnek h�vnak? Nos de, igen. Csakhogy �k m�r nem tudj�k elviselni, �s nem tudnak m�rlegelni. Minden mindegy alapon cselekszenek. Mert ilyen is van. Mikor m�r t�nyleg minden mindegy. 
Mindig feln�tt akartam lenni. Valahogy mindig csak azt l�ttam, hogy b�r a sz�leim kem�nyen dolgoznak, m�gis boldogok. �n pedig... csak hallgatom az �lland� fejmos�st, hogy minden�rt �n vagyok a hib�s, �s hogy mindenki jobb n�lam. Ha pedig valami nem siker�lt, id�zem a kedvenc mondatom: "Ugye, megint a legalja, oda tartozol, nem sz�gyenled magad?" �s egy m�sik szeretetfog�s: "Nem tudom, vajon XY is ilyen? Te m�g t�nyleg csod�lkozol, hogy mindenki ut�l?"
Azt�n elkezdtem gondolkozni. Nem, nem csak most. Vajon nekem t�nyleg sz�ks�gem van ezekre? Nekem ezt k�telez� elviselni. B�rja ezt az �n lelkem? �lland�an azt hallgatni, hogy ki jobb n�llam, �gyezeket a dolgokat elkezdtem elhinni. M�ra m�r ott tartok, hogy nem merek emberek k�z� menni se nagyon. F�lek. Egy olyan dologt�l, hogy MI LESZ HA...? Rettegek. Nem merek nyitni. Agyban helyreraktam a dolgokat, de az igazs�g az, hogy itthon ma is hasonl� dolgokat kellett hallgatnom, a nemkomplett mam�m sz�j�b�l, akit legsz�vesebben felrugtam volna. Tudom, nem sz�p dolog ilyeneket mondani, de m�r nem b�rtam tov�bb. R�csuktam az ajt�t, �s megmondtam, hogy nekem erre nincs sz�ks�gem. 
Azonban pr�b�lok mindent megtenni az�rt, hogy j�l �rezzem magam, ez�rt el�g vicces egy�nis�g vagyok. Az ismer�seim szeretik, ha mosolyt csalok az arcukra. P�ld�ul, �n nem tudom, hogy mi�rt, de az angoltan�r [3�v alatt az �t�dik] p�ld�ul nagyon kedvel. Azt mondta, ha nem lenn�k, engem ki kellene tal�lni. �s ennek k�sz�nhetem azt is, hogy forgat�k�nyv�r�k�nt �gymond befutottam.
Igazi po�ngy�ros vagyok. :D
Ami pedig a legfontosabb, im�dom a k�nyveket, a filmeket �s a sorozatokat, no meg a netet. Ezek n�lk�l azt hiszem m�r meghaltam volna. De t�nyleg. Esk�sz�m, a Tr�nok harca miatt �lek. Ha nem tudom meg mi lesz a v�ge, nekem annyi. Na j� az�rt nem, de mintha ez tartana �letben.
Kijelentem van �rtelme az �letemnek, b�r a blogom�nak nem sok. XD